Az alapvető jogok biztosa részt vett a bakui Nemzetközi Ombudsman Csúcstalálkozón

Dr. Juhász Imre, az alapvető jogok biztosa részt vett az "Emberi jogok a mesterséges intelligencia korában: lehetőségek, kockázatok és felelősség" címmel megrendezett Nemzetközi Ombudsman Csúcstalálkozón, amelyet 2026. június 18-19-én tartottak az azerbajdzsáni Bakuban. A biztost a csúcstalálkozóra elkísérte Dr. Könnyid Balázs, a Hivatal főtitkára. A rendezvénynek Sabina Aliyeva, az Azerbajdzsáni Köztársaság emberi jogi biztosa (ombudsmanja) adott otthont.

A csúcstalálkozó a mesterséges intelligencia emberi jogi vonatkozásait állította a középpontba, és a világ számos országának ombudsmani, illetve nemzeti emberi jogi intézménye képviseltette magát Európából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről. A nyitóülést követő plenáris ülés azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia milyen lehetőségeket, kockázatokat és felelősséget hordoz az emberi jogok előmozdítása és védelme szempontjából, kiemelve az ember- és jogközpontú megközelítés, a nemzeti emberi jogi intézmények megerősített monitorozó és tanácsadó szerepe, valamint a nemzetközi együttműködés és az egységes normák kialakításának jelentőségét.
A párhuzamos szekciók a digitális térben megvalósuló jogvédelem - az adatvédelem, a magánélet védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem -, a mesterséges intelligenciának a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatása, az MI-rendszerek átláthatósága, igazságossága és egyenlősége, valamint a digitális írástudás és az emberi jogok védelmének témáit ölelték fel. A munkaerőpiaccal és a foglalkoztatással foglalkozó szekcióban felszólalóként vett részt dr. Juhász Imre, az alapvető jogok biztosa.
Előadásában az alapvető jogok biztosa ombudsmani nézőpontból közelítette meg a mesterséges intelligencia munka világára gyakorolt hatását. Hangsúlyozta, hogy a technológia valódi lehetőségeket kínál - mentesíti az embert a fárasztó, ismétlődő és veszélyes munkától, növeli a termelékenységet, és elősegítheti a fogyatékossággal élő, a nyelvi akadályokkal szembesülő vagy a távoli térségekben élő munkavállalók bevonását -, ugyanakkor figyelmeztetett az árnyoldalakra is: a változás üteme leginkább a legkiszolgáltatottabb munkavállalókat sújtja; az algoritmikus munkairányítás nyomán átláthatatlan, "fekete dobozként" működő döntések születhetnek; a folyamatos munkahelyi megfigyelés az emberi méltóságot fenyegeti; az elfogult adatokon tanított rendszerek pedig új, rejtettebb formában termelhetik újra a hátrányos megkülönböztetést. Mindezt alapjogi kérdésként értelmezte - az emberi méltóság, az egyenlő bánásmód, a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a jogorvoslathoz való jog felől -, és utalt az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletére, amely a foglalkoztatásban használt rendszereket nagy kockázatúként kezeli, a munkahelyi érzelemfelismerést pedig tiltja. Zárásként négy alapelvet fogalmazott meg: az embernek bent kell maradnia a döntésben; biztosítani kell az átláthatóságot és a magyarázathoz való jogot; minden algoritmikus döntésnek megtámadhatónak kell lennie; a technológiának pedig az embert kell szolgálnia, nem fordítva. A szekció végén az előadók szakértő moderáció mellett kérdésekre válaszoltak.
A csúcstalálkozó zárásaként a résztvevők elfogadták a mesterséges intelligenciáról és az emberi jogokról szóló Bakui Nyilatkozatot, amely közös keretet kíván biztosítani az ombudsmani és nemzeti emberi jogi intézmények e területen végzett munkájához.
Az alapvető jogok biztosának személyes részvétele és felszólalása is kifejezte, hogy az alapvető jogok biztosa számára kiemelt jelentőségű az ombudsmani és nemzeti emberi jogi intézmények nemzetközi együttműködésében való aktív szerepvállalás, valamint a mesterséges intelligencia és az emberi jogok kapcsán kialakuló jó gyakorlatok megismerése és megosztása.