Budapest, 2025. szeptember 22., hétfő (MTI) - Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatja Ukrajna uniós tagságát sem - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Kijelentette: amíg nemzeti, nem pedig brüsszeli kormány van Magyarországon, addig nem lesz migrációs paktum, nem lesznek migránsgettók és nem lesz migránsbűnözés sem.

A kormányfő az őszi ülésszak első napján elmondott felszólalásában kiemelte: Magyarországnak az ősz során még számos alkalommal meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország nem adott felhatalmazást senkinek sem arra, hogy a nevében háborút viseljen.

Magyarország az Európai Unió tagja, senkivel nem áll háborúban, így az Európai Unió sem állhat - hangoztatta.

Hozzátette, a háborúpárti országok tekinthetik magukat háborúban álló országoknak, de az uniót háborús célokra nem használhatják, amíg egyetlen ország ellenzi azt. Márpedig Magyarország ellenzi ezt - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő helyzetértékelésében rámutatott: nem új jelenség, hogy háborúk, migrációs nyomás és egy új gazdasági-technológiai forradalom állítja új kihívás elé az Európai Uniót, és az sem új, hogy a nemzetközi politika és hatalmi erőtér gyors változásokon megy keresztül. Három és fél éve véres háború dúl a keleti szomszédunkban, a Közel-Kelet újra puskaporos hordóhoz hasonlítható, újabb és újabb válsággócokkal kell megismerkedni - tette hozzá.

Ugyanakkor új jelenségként értékelte, hogy az Egyesült Államok elnöke pontról pontra végrehajtja választási ígéreteit, és megkezdte a korábban megingathatatlannak hitt kereskedelmi világrend mély átalakítását. Azt is új fejleményként jelölte meg, hogy a Távol-Kelet országai - Kína és az úgynevezett globális dél országai - "felvették az eléjük dobott kesztyűt", olyan erőt és szervezettséget mutatnak, amire évtizedek óta nem volt példa, India pedig szorosabbra vonta együttműködését a kínai-orosz tengellyel. Ennek hatása lesz a magyar külkereskedelemre és a magyar külpolitikára is - prognosztizálta Orbán Viktor.

Úgy folytatta: az is új jelenség, hogy az Európai Unió "még a fékezett habzású várakozásainkat is mélyen alulmúló teljesítményt mutat", és teljesen kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából.

Kitért az Európai Bizottság elnökének szeptember 10-i beszédére, és hangsúlyozta: Ursula von der Leyen szerint hadi gazdálkodásra van szükség, ezzel szemben Magyarország versenyképességi fordulatot szorgalmaz; a bizottság elnöke szerint Ukrajna finanszírozása a legfontosabb, és az ukrán csatlakozási folyamat sürgetését is fenntartják.

Emlékeztetett: Magyarország három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában, viseli annak minden következményét, és azóta mondja, hogy a háborúnak nincsen katonai, csakis diplomáciai megoldása. A nyári amerikai-orosz tárgyalásokra emlékeztetve a kormányfő javasolta, hogy legyenek európai-orosz tárgyalások is.

Figyelmeztetett: ha Ukrajna belép az Európai Unióba, csődbe viszi Magyarországot és Európát is, ezért "semmi okunk, hogy ezt támogassuk".

Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot, átrendezné az európai mezőgazdaság alapjait, Magyarország pedig az eddigi támogatott pozícióból, befizetővé válna.

Hozzátette, az Ukrajna tagságáról szóló szavazás több mint 2 millió voksa világosan kijelöli Magyarország álláspontját ebben a kérdésben, de számolni kell azzal, hogy Brüsszel, számos uniós tagállam és több európai párt - köztük magyarországiak is - meg akarják változtatni Magyarország álláspontját, és "le akarják törni a magyarok ellenállását".

A kormányfő jelezte: nyáron a kormánynak foglalkoznia kellett Magyarország energiabiztonságával is, mert a Barátság kőolajvezetéket ukrán támadások érték. Megjegyezte: az ukránoknak is méltányolniuk kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamos energiaellátója.

Orbán Viktor kiemelte: a háztartások rezsicsökkentésének fenntartásához elengedhetetlen az orosz gáz és az orosz kőolaj. A magyar kormány döntéseinek köszönhetően 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb áram- és gázárait tudják biztosítani a magyar családoknak; a rezsicsökkentés nélkül minden család évente több százezer forinttal fizetne magasabb árat az energiáért - hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök emlékeztetett: a nyáron nem sikerült visszavonatni a migrációs paktumot Brüsszelben. Kerestünk hozzá társakat, de még mindig nem vagyunk ehhez elegen. Ezért az Európai Bizottság továbbra is Magyarországra akarja erőltetni a migrációs paktumot - közölte.

Láthatjuk, mit hozott össze a migráció nyugaton: számos nagyvárosban összeomlott a közbiztonság, migránsbandák tartják rettegésben az embereket, a bűnözés, az egekbe szökött és gyakoriak a robbantások. Ezzel szemben Magyarország a béke és biztonság szigete - hangsúlyozta, kiemelve: itt az illegális migránsok száma nulla, a migrációs hátterű bűnözés Magyarországon ismeretlen dolog.

Orbán Viktor azt mondta, a migrációs paktumot a baloldali parlamenti ellenzéki pártok és a Tisza Párt is támogatja, Magyarország kormánya azonban ellenzi, nem fogadja el és nem is fogja végrehajtani.

Emlékeztetett: Brüsszel pénzügyi szankció alá vonta Magyarországot, amiért nem engedi be a migránsokat.

A Tisza Párt és a DK bejelentette, hogy teljesítené Brüsszel követelését. A kormány szerint ez öngyilkos politika lenne: a migránsokat nem szabad beengedni, a migráció kérdésében nincs helye kísérleteknek, mert ebben az ügyben egyszerűen nem szabad hibázni - fogalmazott.

"Nyíltan megmondom, nem látok lehetségesnek kompromisszumot az ellenzék és a kormány között ebben a kérdésben. Amíg Magyarországon nemzeti, nem pedig brüsszeli kormány van, addig állni fog a déli kerítés, nem lesz migrációs paktum, így nem lesznek migránsgettók és nem lesz migránsbűnözés sem" - rögzítette Orbán Viktor.

Parlamenti beszédében a kormányfő a brüsszeli gazdaságpolitikát alacsony színvonalúnak, lassúnak, tétovának és cselekvésképtelennek nevezte, és úgy értékelt: a következő hónapok súlyos kérdése, hogy az unió tud-e változtatni. Felidézte: a csatlakozási tárgyalások négy évét is ideértve már húsz éve vesz részt az európai gazdaságpolitika alakításában, látott sikereket és kudarcokat, és látta a kormányzati munka minőségének hanyatló ívét, "amely Barrosotól von der Leyenig vezet".

Úgy értékelt: az EU jelenlegi szerkezete alkalmatlan arra, hogy sikeressé tegye a tagállamok gazdaságait. A miniszterelnök szerint a kérdés az, hogyan lehetne átalakítani az EU-t, és újra emelkedő pályára állítani a gazdaságát, és a magyar emberekért viselt felelősség miatt nem kerülhető el az őszinte szembenézés.

Orbán Viktor közölte: nem látja az EU-ban azt a megújulási képességet, amire szükség lenne, de látja a készülő döntéseket, a centralizációs terveket, a kudarcot vallott politikák makacs, presztízsalapú védelmezését, valamint a mellettünk ellépő Egyesült Államokat és Ázsiát. Hozzáfűzte: látja Magyarország képességét, erejét, és tudását arra, hogy gyorsabban fejlődjön, és fejlődésének tempója ne az EU, hanem az Egyesült Államok és Ázsia tempóját kövesse.

Ha az unió nem hajt végre sürgősen éles fordulatot, akkor véget ér a története - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: sokan úgy képzelik, hogy az EU egyszer összeomlik vagy szétesik, valamilyen drámai gyors forgatókönyvet vizionálva. A miniszterelnök szerint azonban a dolgok természete az EU-ban nem ilyen, inkább "dögrovás jellegű", végelgyengüléshez hasonlít. Az unió inkább szétrázódik és szétmozog.

A Római Birodalomnál is sokáig azt hitték az egykori területein, hogy még mindig fennáll, amikor már régen nem létezett - mondta. A kormányfő jelezte: "ránk is ez vár", döntések születnek valahol a brüsszeli központban, és a tagállamok nem hajtják azokat végre. A központ egyre kevésbé tudja kikényszeríteni az akaratát, mert már maga sem bízik a saját sikerében.

"Mint egy rossz GPS, állandóan újratervez, de sohasem ér célba" - fogalmazott.

Migráció, zöldátállás, klímapolitika, szankciók - mennyi nekirugaszkodás, és milyen csekély eredmények - sorolta Orbán Viktor.

A kormányfő emlékeztetett: tavaly Budapesten, amikor Magyarország adta az EU soros elnökségét, elfogadtak egy versenyképességi paktumot, sürgős menetrenddel. Ennek Brüsszelben talán a harmadát hajtották végre, "azt is úgy-ahogy" - mutatott rá.

Közben az amerikaiak gőzerővel átrendezik a gazdaságukat, és "a kínaiak gyorsvonattal húznak el a lovas kocsink mellett" - jelentette ki a miniszterelnök.

Emlékeztetett: a múlt héten Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, elkötelezett európai föderalista előadást tartott arról, hogy mit valósított meg az EU az általa egy évvel ezelőtt asztalra tett jelentéséből.

Ebből idézve Orbán Viktor azt mondta: Európa növekedési alapjai tovább gyengülnek, a pénzügyi mozgástér szűkös, az EU közadóssága a következő évtizedben 10 százalékponttal nő, elérve az össztermék 93 százalékát. Emellett a növekedési modell gyengült, sebezhetőségeink nőnek, és nincs világos út a beruházások finanszírozására.

A tétlenség nemcsak versenyképességünket, hanem a szuverenitásunkat is veszélyezteti - hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve, hogy a helyzet más utat, új sebességet, új léptéket és új intenzitást igényel.

A kormányfő kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia frontján tavaly az Egyesült Államok 40, Kína 15, míg az EU csak 3 alapmodellt hozott létre. A gépjárműiparban, ahol 13 millió embert foglalkoztatnak, az európai innováció lemaradt, a modellek drágák, az ellátási lánc széttöredezett.

Azt mondta, Mario Draghi azt tanácsolja, hogy túl kell lépni az általános stratégiákon és a hátrább tolt ütemterveken. Konkrét dátumokra, valamint kézzelfogható eredményekre van szükségünk, és ezekért felelősséget kell vállalni - Orbán Viktor szerint azonban az európai vezetőket ismerve ez nem fog megtörténni.

Azt javasolta, ne várakozzanak a kétséges irányú, minőségű és ütemezésű brüsszeli gazdaságpolitikára. Az elmúlt hónapokban a kormány úgy döntött, hogy nem várakozik tovább, hanem megindítja a saját nemzeti utat követő gazdasági programját.

Július 1-jétől elindították Európa legnagyobb adócsökkentési programját, jövedelemadó-mentessé tették a csedet és a gyedet. A csed esetében ez havonta átlagosan 78 ezer forint, a gyed-nél 43 ezer forint többletjövedelmet jelent egy családnak. Szintén július 1-jétől 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, 2026. január 1-jétől újabb 50 százalékot emelnek - jelezte.

Egy kétgyermekes családnál havonta 40 ezer forinttal, egy háromgyermekesnél mintegy 100 ezer forinttal több jövedelem marad. Ezentúl nem várnak tovább Brüsszelre, a háromgyermekes anyák október 1-től, a kétgyermekesek 2026. január 1-től felmenő rendszerben egész életükben szja-mentessé válnak, ami egymillió édesanyát érint.

A családi adókedvezmények növelésével és a két- és háromgyermekes édesanyák szja-mentességével egy kétgyermekes családnál évi 1,7 millió forinttal, egy háromgyermekesnél évi 2,4 millió forinttal több maradhat 2026-ban. Ezek az intézkedések együtt plusz 4000 milliárd forintot hagynak a családoknál a következő négy évben - mondta, hozzátéve: ezt hívja a kormány családbarát adóforradalomnak, amit vállaltak és megcsinálnak.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy szeptember 1-jével elindították a rendszerváltás utáni leggrandiózusabb otthonteremtési programot, a fix három százalékos hitelt. Az Otthon Start érdemi segítség mindenkinek, aki nem rendelkezik saját lakástulajdonnal - emelte ki Orbán Viktor.

A kormányfő a magyar középosztály kiszélesítése programjának nevezte a programot. Rámutatott, a fix 3 százalékos hitel a fiatalok tízezrei előtt nyitja meg a lehetőséget, hogy albérlőkből lakástulajdonosok lehessenek, tulajdont juttat számukra, és ezáltal a polgári Magyarországot erősíti.

Az érdeklődés óriási, három hét alatt több mint tízezer hiteligénylést indítottak el országszerte. Úgy számolnak, hogy a szokásos új lakásokon felül a program hatására öt éven belül még ötvenezer új lakás megépül. Ez komoly lendületet ad a magyar gazdaságnak, jót tesz az építőiparnak, és megerősíti a magyar vidéket is - összegzett.

Kiemelte: a kormány döntött és a nyáron meghosszabbította az árréscsökkentést november 30-ig, és elfogadta az önkéntes árkorlátozást a bankoktól, a biztosítóktól és a telekommunikációs cégektől. Az árcsökkentő intézkedések összesen mintegy 1,6 százalékponttal mérsékelték az inflációt augusztusban - ismertette Orbán Viktor.

Kitért arra is, hogy a kormány 30 ezer forintos élelmiszerutalványt biztosít 2,4 millió nyugdíjasnak, és újabb félévvel meghosszabbodik a kamatstop. Bár a kormány döntése ellen a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak, a kormány ezt a konfliktust vállalja - jelentette ki. A kamatstop 286 ezer hitelszerződést érint összesen 1200 milliárd forint értékben - közölte.

Hozzátette, a magasabb infláció miatt kiegészítő nyugdíjemelés jár, ami átlagosan idén plusz 51 155 forintot jelent.

Orbán Viktor kedvezőtlennek értékelte az EU-Amerikai Egyesült Államok vámmegállapodást, szerinte ez nem az európaiak érdekeit szolgálja, és a magyar gazdaságra nézve is vannak következményei, amiket ellensúlyozni kell. Ezért - folytatta - a Nemzetgazdasági Minisztérium iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet dolgozott ki. Ebben szerepel a kis- és középvállalkozásokat segítő, fix kamatozású hitel, és tervezi a kormány a munkáltatói terhek csökkentését is.

Jelezte: folytatják a munkáshitelprogramot, a kölcsönt szeptember közepéig mintegy 30 ezer fiatal vette fel, 112 milliárd forint értékben.

A miniszterelnök sikeresnek értékelte az egyetemek összekapcsolását a gazdasági élet szereplőivel, kiemelte, hogy a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar felsőoktatási intézmény ott van a legjobb 5 százalékban. Felhívta a figyelmet arra, hogy elindították a kkv-k megerősítését szolgáló Demján Sándor Programot, amelyben a kifizetések összege szeptemberben elérte a 100 milliárd forintot.

A kormányfő úgy összegzett: ez a mi nemzeti gazdasági útitervünk, amit "Brüsszel nem szeret".

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság azt közölte, hogy Magyarország vezesse be a progresszív adózást, szűkítse az adókedvezményeket, számolja fel a rezsicsökkentést, valamint szüntesse meg a kamatstopot és az árréscsökkentést, a kormány ezért nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről. Az Európai Bizottsággal folytatott vita miatt szükséges, hogy a közteherviselésről és az egykulcsos személyi jövedelemadóról társadalmi vita legyen - hangoztatta, jelezve: a konzultációs kérdőívek postázása október elején kezdődik. Arra biztatott mindenkit, nyilvánítsa ki a véleményét, töltse ki és küldje vissza a kérdőíveket.

Orbán Viktor arról is beszélt: az év elején a kormány hajtóvadászatot indított a kábítószer-kereskedők ellen. Azóta több mint egy tonna drogot vontak ki a feketepiacról, 6581 büntetőeljárás indult, több mint 900 millió forint értékben foglaltak le drogkereskedelemhez köthető vagyonelemeket. Megköszönte a rendőrség munkáját, és kijelentette: a drogokkal és a szervezett bűnözéssel a jövőben sem akarnak és nem is fognak együtt élni, kábítószerügyben zéró tolerancia van Magyarországon.

Közölte: a kormánytöbbség Európa legszigorúbb kábítószerellenes törvényeit alkotta meg, de még hiányzik néhány büntetőjogi tényállás és szabályozási elem, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy a magyar gyerekek érdekében alkossák meg ezeket az őszi ülésszak alatt.

Orbán Viktor beszéde végén kitért a verbális és online erőszakra is.

Közölte, "ott tartunk", hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyverrel járnak nyilvános politikai összejövetelekre. "Ne veszítsük el a józan eszünket, nem őserdőben élünk vadak módjára. Arra kérem a képviselőket: mértéktartás, polgári tempó, nyugalom, csigavér" - fogalmazott a miniszterelnök a kormány munkájának támogatására kérve a képviselőket.

A miniszterelnök beszéde elején gratulált Kapu Tibor magyar űrhajósnak, és az űrutazást lehetővé tevő, a nyilvánosság előtt ismeretlen szakemberek tucatjainak, kormányzati vezetőnek és Ferencz Orsolya miniszteri biztosnak is, aki szavai szerint kiérdemelte az "űrispán" megnevezést.