Bérlakások, járműcserék, oktatási és egészségügyi fejlesztések uniós forrásból

...

Bérlakások, járműcserék, oktatási és egészségügyi fejlesztések uniós forrásból

Több mint 60 konkrét tételt sorol fel az a lista, amely a 6 ezer milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló beruházásokat foglalja össze.

Az új kormány pár héttel a hivatalba lépése után megoldotta, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió öt éve befagyasztott, úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez (RRF). Ez a pénzügyi alap a gazdasági helyreállítást, valamint a zöld és digitális átállást célozza. A kormánynak módosítania kellett a források eléréséhez szükséges helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a zárolt összegekből.

A kormány intézkedési tervet fogadott el a 6 ezer milliárd forint felhasználásáról, a dokumentum öt külön mellékletben részletezi a beruházásokat. A források elosztásánál szempont volt, hogy pótolják a régóta elmaradt fejlesztéseket, és az egész országban éreztessék hatásukat.

Az egyik program a lakhatási helyzeten javít. Uniós fejlesztési forrásokból most indul először olyan program, amelyből kifejezetten új, megfizethető és energiahatékony bérlakások és diákotthonok jönnek létre, akár a meglévő épületek átalakításával. Hosszú évtizedek után országos fejlesztési ügy lesz a bérlakásépítés. Erre 600 millió eurót, azaz átszámítva több mint 230 milliárd forintot fordít a kormány.

Az intézkedési terv foglalkozik iskolai beruházásokkal is: 54 milliárd forintnyi, már megvalósított fejlesztést számolhat el a kormány a helyreállítási terv forrásainak terhére. Emellett 151 milliárd forintot fordít arra, hogy a tanulók és a pedagógusok egyenlőbben férjenek hozzá a digitális oktatáshoz.

Az egészségügy helyzetének javítását mintegy 170 milliárd forint uniós forrás szolgálja. Ebből csaknem 24 milliárd forint jut a háziorvosi ellátás, 6,5 milliárd forint pedig helyi egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére. Több mint 125 milliárd forintnyi, korábban magyar költségvetésből megvalósított egészségügyi beruházást és digitalizációs fejlesztést pedig most uniós forrásból fedez a kormány.

A közlekedésben megindulhatnak az évtizedek óta halogatott járműcserék. A 40-50 éves kocsik kiváltására 42 új alacsonypadlós szerelvényt kap a szentendrei, a ráckevei és a csepeli hév. A vasúti InterCity-járatok kiszolgálására 35 új emeletes motorvonat érkezik, a többi között a debreceni, szegedi, pécsi és miskolci vonalakra. Ez a két járműbeszerzési program 700 milliárd forintos fejlesztést jelent.

A magyar energiarendszer korszerűsítésére szintén több száz milliárd forintot szán a kormány. Ebből szélenergiát hasznosító fejlesztések valósulhatnak meg, de jut okosmérők telepítésére és az energiahatékonyság javítására is. A villamosenergia-hálózatot úgy fejlesztik, hogy könnyebb legyen az új napelemes vagy szélerőműves rendszereket csatlakoztatni, ezzel téve biztonságosabbá az áramellátást.

Mintegy 645 milliárd forinttal erősítik meg a Magyar Fejlesztési Bankot annak érdekében, hogy több kedvezményes finanszírozás jusson a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ez a kis- és középvállalkozások fejlesztését, növekedését, innovációjának támogatását jelenti.

A kormány elszánt, hogy az összes európai uniós forrásból elkészült beruházás minden magyar ember javát, az ország gyarapodását szolgálja.