Delta Technologies plc

08/24/2026 | Press release | Archived content

Interjú Czegle Jánossal, a Delta Group tőkepiaci és ESG igazgatójával

Delta Group Nyrt. / Hírek / Interjú Czegle Jánossal, a Delta Group tőkepiaci és ESG igazgatójával

Tőzsdei compliance és befektetői kapcsolatok a gyakorlatban

A tőkepiaci működés itthon és nemzetközileg is robusztus szabályozási és kommunikációs környezetben zajlik, amelynek nemcsak a vállalatok, de a befektetők is aktív résztvevői. A Delta Group (korábban Delta Technologies) esete különösen tanulságos, hiszen a hazai technológiai szektor kevés tőzsdei vállalatának egyikeként a cég több markáns fordulóponton, reorganizáción, tőkebevonáson és átalakuláson ment keresztül az utóbbi években.
A Delta tőkepiaci és ESG-igazgatója, befektetői kapcsolattartója Czegle János közvetlen tapasztalatokon keresztül mesél a tőzsde működéséről, a szabályozói megfelelés kihívásairól, a magyar tőzsdei lét gyakorlati oldaláról.

Hogyan indult a pályád, mi vonzott a tőkepiac világához?

A tőkepiaci területre a privatizáció hajnalán kerültem, amikor befektetőként magam is jegyeztem részvényeket olyan cégeknél, mint az OTP vagy a Richter. Az első komolyabb szakmai tapasztalatokra egy svéd multinacionális vállalat értékesítési vezetőjeként tettem szert. Ezt követően befektetőként, a privatizáció során, brókercégeken keresztül ismerkedtem meg az akkor épp alakulófélben lévő, formálódó hazai tőkepiaccal. A befektetői oldal mellett a szolgáltatói oldalon is kiakartam próbálni magam, és több jelentős magyar tulajdonban álló befektetési szolgáltatónál dolgoztam különböző vezetői pozíciókban. A Delta Group Nyrt.-hez jövetelem előtt K+F-el és innovációmenedzsmenttel foglalkoztam.

A Delta Group Nyrt.-nél 2021-től befektetői kapcsolattartó pozícióban majd 2024.-től tőkepiaci és ESG-igazgatóként dolgozom, a zártkörű részvénykibocsátások, a részvények tőzsdei bevezetése, a magán- és az intézményi befektetőkkel való kapcsolattartás valamint az ESG megfelelés felügyelete tartozik a feladataim közé.

Mit találsz izgalmasnak ebben a szektorban?

A tőkepiac izgalmát a gyorsaság, a transzparencia adja, ráadásul a megfelelő informáltsággal és kockázatkezeléssel a veszteségek is kordában tarthatók. Bár a szabályozói környezet egyre szigorúbb, a piac lendülete, az új tőkebevonások lebonyolítása, illetve a befektetők és kibocsátók közötti közvetítés permanens szakmai kihívás, ahol a siker majdnem mindig csapatmunka eredménye. A piac dinamikája megköveteli az alkalmazkodást - legyen szó új történetek felépítéséről, transzparens kommunikációról vagy épp a szabályozás napi gyakorlatáról.

Miben különbözik nálatok a tőkepiaci igazgató és a befektetői kapcsolattartó szerepe?

A két pozíció erősen összefonódik, de mégis másra fókuszál.

A tőkepiaci igazgatóként főleg a jövőbeni befektetőkkel való kapcsolatfelvételen, a tőkeemelési lehetőségek feltérképezésén, részvény,- kamatozórészvény,- esetleg kötvény, zöldkötvény kibocsátáson, forrásbevonási döntések előkészítésén, és ezen feladatokhoz kapcsolódó jogi és gazdasági anyagok előkészítésén van a hangsúly.

Befektetői kapcsolattartói szerepkörben pedig jellemzőan a már kibocsátott értékpapírokat birtokló magán- és intézményi befektetőkkel, szervezetekkel való kapcsolattartás, információnyújtás és folyamatos tájékoztatás fedi le a munkakörömet.

A tőkebevonásoknál ez a két szerep elválaszthatatlanul összefonódik, az új kibocsátások során a Társaság nagyobb magán és intézményi részvényeseinek részvétele mellet kiemelt figyelmet fordítunk az új befektetők bevomnására is.

Mik a kulcsfeladatok egy részvénykibocsátás során?

Kibocsátáskor a döntéselőkészítéstől indul a folyamat, amit megfelelő üzleti tervvel kell alátámasztani, ezt követi a potenciális befektetők feltérképezése, nevezhetjük egyfajta speciális piackutatásnak, majd a jogi egyeztetések, dokumentumkészítés vagyis pl. információs anyagok vagy kibocsátási tájékoztató összeállítása. Minden kibocsátási folyamatot a belső döntéshozataltól a befektetők elérésére szolgáló kommunikáción át a jogszabályi megfelelésen és közzétételeken keresztül végig kell vezetni, a végső döntést általában közgyűlési felhatalmazás alapján az igazgatóság hozza meg, a közgyűlés utólagos tudomásul vételével.

Egyszóval a szabályozás roppant komplex, főbb lépéseit az uniós jog, a hazai törvények és rendeletek valamint a BÉT szabályzatai írják elő, fontos a külső-belső szakértők szoros bevonása és a folyamatos kontroll a közzétett információk minősége és pontossága felett.

Miben méred a sikert tőkepiaci igazgatóként?

Abban, hogy a piacra lépés kezdeti időszakától eltekintve - az érkezésemet követően - mára a cég kapcsolatrendszere a tőkepiacon, a felügyeleti szerveknél, a tőzsdén, a befektetői körökben zavartalan és működőképes. Továbbá a szabályoknak való megfelelés, a közzétételek minősége, pontossága folyamatosan fejlődik.

Érkezésem óta a Delta Group Nyrt. két tőkeemelésből álló törzsrészvény sorozata került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacának standard kategóriájába, és egy kamatozórészvény sorozata az Xtend piacra.

Zártkörben 2026. áprilisában "I" sorozatú kamatozó kibocsátásával újabb tőkeemelés volt, ezek a részvények szabályozott- vagy egyéb piacra nem kerültek bevezetésre.

Fontos, hogy bármilyen szakmai vagy kommunikációs probléma esetén gyors korrekció, pontosítás történjen. Ez a professzionalizmus, a tőzsdei elvárásoknak való megfelelés és a különféle befektetői kapcsolatok minősége együtt adják a napi eredményességet. Ami igazán büszkeség: hogy mára a közzétett anyagok minősége, összehasonlíthatósága, tartalma nagyságrendekkel fejlődött - mindez természetesen csapat munka eredménye.

Volt példa hibákra, krízishelyzetekre is? Hogyan lehet korrigálni?

Előfordult, hogy hibát kellett utólag javítani, de a rendszer lényege, hogy a hibákat azonnal korrigálni lehet - akár egy közlemény pontosításával vagy helyesbítő közzététellel. Helyrehozhatatlan következményű probléma az elmúlt öt évben nem merült fel. Egy tőzsdei cég kommunikációjában elengedhetetlen, hogy pontos, egyértelmű, rövid közzétételek legyenek; bármely olyan eseménynél, amelyek hatással lehetnek a Kibocsátó külső megítélésére, és közvetve vagy közvetlenül a részvények árfolyamára. A kommunikáció során a felügyelettel, tőzsdével való folyamatos kapcsolat kritikus fontosságú. Néha kapunk olyan megkereséseket, amelyek a kibocsátótól el nem várható magatartást esetleg egyenesen jogszabályba ütköző elvárásokat fogalmaznak meg. Ezekre szükség esetén a jogszabályi keretek figyelembevételével szoktunk válaszolni.

Mit jelent a túlszabályozás ma a magyar tőkepiacon?

Egyre komplexebbek a tranzakciók, mert a digitalizáció, a globális piaci változások és a folyamatosan módosuló jogszabályi környezet egyaránt éreztetik hatásukat, ami nagyfokú alkalmazkodóképességet igényel mind az eladók, mind pedig a vevők részéről.

Van olyan tanulság, amit különösen fontosnak tartasz a korábbi tapasztalataid vagy a Delta- akvizíciók kapcsán?

A tőkepiac napjainkban rendkívül túlszabályozott terület, amely a 2008-as válságot követően, az európai jogharmonizációval, az új felügyeleti szabályokkal és az MNB által bevezetett követelményekkel gyakorlatilag minden szereplőre - brókerekre, kibocsátókra, befektetőkre - kiterjed. A brókeri tevékenységre példátlan adminisztrációs, információs nyomás nehezedik: a befektetőt előre, tételesen, írásban, hosszú oldalakon keresztül kell minden kockázatról tájékoztatni, ügyfél-átvilágítást végezni, minden tranzakciót jelenteni stb.

A kibocsátói oldalon kötelező a transzparens működés, a portfóliók, részvényesek, közkézhányad folyamatos közzététele, a megfelelési logika pedig egy rosszul átgondolt szabály miatt is könnyen adminisztratív visszalépéshez vezethet.

Hogyan lehet egy tőzsdei céget mégis vonzóvá tenni a befektetők számára?

Ehhez két dolog nélkülözhetetlen; egyrészt az alaptevékenység piaci számai, profitabilitása, az ágazati átlaghoz képest mutatott teljesítménye (üzemméret, árbevétel, nyereséghányad), másrészt olyan jövőbe mutató stratégia és növekedési potenciál, amelyet a piac hajlandó "beárazni", akár exponenciális növekedés lehetőségével. A tőzsde nem csak az aktuális eredményeket árazza be, hanem a jövőbe vetett bizalmat is - ehhez azonban megalapozott történetekre, jól kommunikált vízióra és a szabályok szerinti, de izgalmas profitábilis projektekre van szükség. Ez utóbbi a magyar piacon, véleményem szerint a jogszabályok túl értelmezése miatt különösen nehéz, a jövőkép bemutatásában még vannak teendőink.

Mennyire lehet az ESG (környezeti-társadalmi-vállalatirányítási) területet stratégiailag építeni?

Az ESG immár megkerülhetetlen, bár jelenleg sokszor inkább jogszabályi megfelelés - és adminisztrációs teherként jelentkezik, mintsem kézzel fogható társadalmi-vállalati haszonként. A szabályok gyorsan változnak, a tanácsadói, auditálási, jelentéstételi kötelezettségek óriási költségekkel járnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a kötelező jelentési szinteket ugrásszerűen emelik. A Deltánál önkéntes rendszerben már most több éve kiépített zöld keretrendszert használunk, tréningeket, szemléletformáló akciókat szervezünk.

Hogyan látod, mennyit változott a digitalizációval a tőkepiac?

Ha az utóbbi éveket nézzük nemzetközi szinten drasztikus a változás. A dematerializált értékpapírok, digitális számlavezetés ma már alap és egy mobil telefonon keresztül is elérhető. Például a tőzsde honlapja több mint 10 éve szinte ugyanazokkal a funkciókkal bír, és alig változott. A digitális átállás miatt nagyon sok tőzsdei folyamat, teljes körű riporting, adat- és tranzakcióközlés, kötelező transzparencia és távoli adatrögzítés vált normává - csökkentve a hibalehetőséget, ugyanakkor újfajta kihívásokat is hozott. Sajnos sokszor úgy érezzük, hogy a magyar bankok és befektetési szolgáltatók digitalizációs fejlesztéseinél a jogi megfelelésen van a hangsúly és ahogy mondani szokták, a fürdővízzel kiöntik a gyereket, azaz a programok nem koncentrálnak az ügyfélre és az ügyfélélmény növelésére.

Véleményem szerint a hazai szolgáltatók digitális szolgáltatások terén nem kellően fejlettek és drágák. Ehhez a szabályozó is hozzájárult, a magyar értékpapírokra kivetett tranzakciós illeték adóval.

Milyen szabályozási vagy likviditási szempontból a magyar tőkepiac helyzete?

A magyar piac volumene, likviditása csekély, inkluzív növekedési sztorik hiányában a befektetői kereslet is limitáltabb mint például Hollandiában vagy Lengyelországban. A szabályozás szintje sokszor túlzott, a szereplők kis mozgásteret kapnak - a nagy forgalmú, expanzív cégek kivételével. A szabályozói gyakorlat végső soron transzparenciát teremt, de jelentős forráselvonással, nagymértékű adminisztratív teherrel jár.

Milyen részvényt vennél most? Milyen tippet adnál a befektetőknek, mit nézzenek?

Ahogy mondani szokták a magyar bankrendszer egy vállalat múltját finanszírozza, a tőzsde a jövőbeni lehetőségeket. Konkrét értékpapírt nem javasolhatok, azonban el kell mondani, hogy a befektetés időtartama minél hosszabb annál nagyobb súllyal célszerű a portfolióban részvényt tartani. Piaci elemzői konszenzus, hogy a magyar részvénypiac szinte minden szektora alulértékelt a nyugat-európai, de a közép-kelet európai piacokhoz képest is. Így van ez az IT szektorral is. A jól működő piacok jellemző tulajdonsága, hogy ha alkalom nyílik a korrigálásra, akkor az végbe megy. Például, ha a magyar piacokra vissza térhetnek és nagyobb arányban vásárolhatnak részvényeket a nyugdíjalapok, akkor ez is elindíthat egy jelentős felzárkózást, vagy ha az egyedülálló tranzakciós illetéket kivezetik, ami azért egyedülálló mert csak a magyar kibocsátású részvényeket sújtja, akkor az is újra a BÉT felé terelheti a magyar befektetőket. Sok évig dolgoztam befektetési területen, számos kibocsátót tartok megfelelő befektetési célpontnak, de mindenképp abból kell kiindulni, hogy minden befektető élethelyzete más és más, aminek ismerete nélkül nehéz tanácsot adni.

Ezért a jövőbe vetett bizalmat, a tervezhető növekedést, a compliance- és kommunikációs profizmust várom el - ezek nélkül csak múltidéző pénzmozgatás, de nem tőkepiaci innováció történik.

Delta Technologies plc published this content on August 24, 2026, and is solely responsible for the information contained herein. Distributed via Public Technologies (PUBT), unedited and unaltered, on August 26, 2026 at 10:13 UTC. If you believe the information included in the content is inaccurate or outdated and requires editing or removal, please contact us at [email protected]