Megjelentek a módosított helyreállítási terv részletei

...

Megjelentek a módosított helyreállítási terv részletei

A Magyar Közlönyben megjelentek az európai uniós források elérése érdekében módosított helyreállítási terv részletei. A változtatásokra azért volt szükség, hogy a szűk határidő ellenére a lehető legtöbb pénzt, 3553 milliárd forintot még idén haza tudja hozni a kormány az eddig befagyasztott keretből.

Az Európai Unió úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) egy olyan pénzügyi alap, amely a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást, valamint azzal egyidejűleg a zöld és digitális átállást célozza. A források felhasználásáról egy tervet kellett benyújtani, ennek a jóváhagyása a pénzek felhasználásának feltétele. Az előző kormányzattal szembeni korrupciós és jogállami bírálatok miatt azonban a pénzügyi forrásokat befagyasztották, amíg a magyar fél nem teszi meg a szükséges lépéseket a kifogások feloldására.

Az öt évig tartó huzavonát az új kormány pár hét alatt megoldotta, ami lehetővé tette a források elérését, de időközben vészesen közel került a pénzek felhasználására adott határidő. Ezért úgy kellett módosítani a már elfogadott helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a befagyasztott összegekből. A módosított tervet az Európai Bizottság és az Unió pénzügyminiszteri tanácsa is jóváhagyta. A terv végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat a héten megszavazta a magyar Országgyűlés is.

Általánosságban elmondható, hogy a helyreállítási terv megvalósításával a még idén elérhető 3553 milliárd forintos forrást erre fordítja a kormány:

• az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és digitális átállásának támogatására,
• a köz- és felsőoktatás fejlesztésére és modernizációjára,
• a szakképzési rendszer megerősítésére,
• a bölcsődei nevelés fejlesztésére,
• a közösségi közlekedés átfogó megújítására: a vasúti hálózat kapacitásának növelésére, villamosok és trolibuszok beszerzésére,
• lakossági és középületek energiahatékonysági beruházásaira,
• lakossági napelemes rendszerek támogatására,
• a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítésére és digitalizációjára.

A pénzből 400 milliárd forintot szánnak a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére, amely későbbi lakáscélú beruházások fedezete lehet.

Szintén az elérhető források maximalizálása érdekében átcsoportosítottak több projektet hazai vagy más európai uniós forrásokból, összesen mintegy 300 milliárd forint értékben. Ilyen például a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, a debreceni elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése, vagy 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése. Ezek megvalósulnak, de más címke lesz az erre fordított európai uniós támogatáson.

A szűk határidő ellenére a kormány igyekezett minden menthető pénzt hazahozni. Ugyanakkor az évekig tartó korábbi tétlenkedés miatt egyes esetekben lehetetlenné vált a források előirányzott lehívása. Erre példa a 490 milliárd forintos egészségügyi fejezet, amely esetében teljes forrásvesztés fenyegetett, de így is sikerült megmenteni 155 milliárd forintot, amelyet a kormány nagyrészt kórházfejlesztésekre, kisebb részben pedig az alapellátás fejlesztésére fordíthat.

Hasonló forrásvesztést szenved el a REPowerEU fejezet, amely végső soron a fosszilis tüzelőanyagok orosz importjának leépítését szolgálja az energiatakarékos megoldások, az energiaellátás diverzifikálásának és a tiszta energia előállításának támogatásával. Ugyanakkor más fejezetek emelésével vagy megnyitásával ebből az 1640 milliárd forintból is elérhető marad 1400 milliárd forint.

Az új helyreállítási terv egyik forrásmentő megoldása, hogy több közlekedési fejlesztés nem önállóan, hanem egy úgynevezett gördülőállomány-kezelő társaság (ROSCO) beruházásaként valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az erre szánt pénzeket egyben kapja meg a társaság, amely később aztán maga intézi a vasúti járművásárlásokat. Ezzel ki lehet védeni, hogy a lejáró határidő miatt elvesszen 640 milliárd forint. Ez az összeg így az egyedi beszerzések helyett a gördülőállomány-kezelő társaság tőkejuttatásaként érkezik.

Bár a határidő teljesítése miatti változások sok kérdést felvetnek, és a módosításokba politikai értelmezéseket is bele lehet magyarázni, a teljes anyag átolvasásakor azonban egyértelműen kirajzolódik, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar kormány szándéka kizárólag az volt, hogy a korrupció leépítése és a jogállamiság erősítése mellett a lehető legtöbb forrást lehessen a magyar emberek javára fordítani.