12/05/2025 | Press release | Archived content
Ez egy ünnepi alkalom. Ma van a magyar vállalkozók napja, és ennek apropóján átadhatjuk a VOSZ által megítélt, magyar vállalkozóknak járó szakmai díjakat. Gratulálok! Ez sajnos megfoszt engem, hogy arról beszéljek, amiről leginkább szeretnék, merthogy négy hónap múlva választások vannak, de hát egy ünnepnapon az ember nem tarthat kampánybeszédet, ezért most máshogy kell megfognom a dolgot.
Leginkább köszönöm a vállalkozók munkáját és teljesítményét. Extrém nehéz körülmények között, mondjuk úgy, hogy háborús körülmények között hozták azt a teljesítményt, amit az elmúlt évben és években láthattunk. Egyetértek az előttem szólókkal meg talán a teremben lévők mindegyikével, hogy a vállalkozások hajtják és húzzák a gazdaságot. Az a baj, hogy vannak más szereplők is: a háború ugyanis blokkolja. Tehát miközben a vállalkozók húznák és hajtanák, aközben a háború blokkolja. Csak hogy pénzben is kifejezzem ennek a blokkolásnak az erejét, ez egy hüvelykujjszabály, 1 százalékos GDP-növekedés, nemzetiössztermék-növekedés a költségvetés szempontjából, a kincstár szempontjából 400 milliárd forint bevételt jelent. Tehát most olyan 1 százalékos növekedési tartomány környékén vagyunk. Általános európai számítási mód szerint, ha nem lenne háború, akkor ez 3 százalék lenne, és ha a növekedés 3 százalék lenne, akkor az plusz 800 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek, aminek egy része - merthogy ez légnemű - el tud párologni, egy másik részét nyilván kikönyörögné valamilyen elosztásban érdekelt csoport, akinek egyébként szintén szüksége van rá, de ha ezen mind túl vagyunk, a súrlódásos veszteségen, és túl vagyunk a szükségszerű elosztásokon, még mindig maradna bőségesen jó néhány százmilliárd forint, amit be tudnánk tenni a magyar gazdaságba, gazdaságfejlesztési célokra. Tehát azt kell mondanom, hogy a háború leginkább a magyar vállalkozóknak árt. Önöknek kell a leginkább érezniük, hogy a háború az Önök ellensége. Összességében azt kell mondanom, hogy még így, hogy fékez és blokkol a háború, blokkolja a gazdaságot, így is, összevetve a helyzetet a többi nyugat-európai országgal Magyarországon a háború vesztésre, a vállalkozók pedig győzelemre állnak. Leginkább azért áll a háború vesztésre Magyarországon, mert mi nem adtuk meg magunkat neki, és nem is adtuk oda magunkat, hanem kimaradtunk ebből a háborúból. Sokkal jobban és inkább kimaradtunk, mint a nyugat-európai barátaink, akik beszálltak. Azok most bajban vannak, és még nagyobb bajban lesznek. Amikor ők találkoznak a saját vállalkozóikkal, és fölmondják ugyanazokat a számokat, amiket most én elmondtam Önöknek, akkor a hiányzó összeg ott még sokkal nagyobb, mint az az összeg, ami innen hiányzik.
A háború ugyanis, Hölgyeim és Uraim, drága dolog. Nem véletlen, hogy aki leginkább ért a gazdasághoz, vagy gondolkodásmódját leginkább az üzlet határozza meg - az amerikaiakra gondolok -, azok már ki is szálltak belőle. A nyugat-európai barátaink azonban befelé mennek, egyedül kell fizetniük a háború árát, és az borsos lesz, egyébként is rossz bőrben vannak a nemzetközi versenyképesség tekintetében, hát még így! De a háborúban nemcsak azért nem áll vesztésre Magyarország, mert kimaradtunk, de azért is mondhatom ezt, mert a háború nem tudja olyan mértékben blokkolni, teljes mértékben blokkolni a gazdaságot, mint más országok esetében, és hogy a magyar gazdaság nem blokkolt le olyan mértékben, mint, mondjuk, a számunkra legfontosabb területet jelentő német gazdasági térség, az kizárólag a magyar vállalkozóknak köszönhető.
Szeretnék a kormány nevében köszönetet mondani minden olyan vállalkozónak, aki ezekben a nehéz, extrém nehéz, háborús időkben nem föladta, nem visszafogta, nem lefékezte, nem beszüntette, nem felfüggesztette, hanem folytatta, csinálta, megpróbálta, újított, kereste a lehetőséget, energiát adott le, és így lehetőséget adott arra, hogy legalább az 1 százalékos növekedést a magyar gazdaság el tudja érni. Ha Önök ezt az energiát és teljesítményt nem adták volna le, akkor hiába oszt kiválóan a magyar gazdasági miniszter, sosem jött volna ki a matek, és nem tudtuk volna meghirdetni a legutóbbi, 11 pontos, 90-100 milliárdot jelentő adócsökkentési, vállalkozástámogatási programot a kis- és középvállalkozók számára. Ez azért volt lehetséges, mert a gazdaság a vállalkozók vezetésével megtermelte azt az összeget, amiből 90 milliárdot vissza tudtunk adni Önöknek. Ezért mondom, hogy ez a vállalkozók győzelme. Az is az Önök győzelme, hogy meg tudtunk állapodni a tegnapi nap során a következő évi minimálbéremelés mértékéről. Az is az Önök győzelme, hogy ilyen háborús időkben képesek voltunk arra, hogy a családtámogatási rendszert Magyarországon megerősítsük, az édesanyák ne fizessenek adót, megemeljük kétszeresére a gyerekek után járó adókedvezményt. És szerintem az is a vállalkozóknak a győzelme, hogy van pénzünk arra, hogy ilyen háborús körülmények között 3 százalékos otthonteremtési, elsőlakás-teremtési hitelt tudunk nyújtani, és hogy a vállalkozóknak is képesek vagyunk 3 százalékon hitelt nyújtani.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ennyit a múltról és a jelenről. Ünnepelni jöttünk össze, de nem tudjuk elkerülni, hogy beszéljünk azért a jövőről is. Két dolgot szeretnék mondani a jövőt illetően. Két tényezőn múlik, hogy Önöknek milyen éve lesz jövőre. Az első a háború és a béke kérdése, erről már beszéltünk, a második, hogy milyen gazdaságpolitika lesz Magyarországon. És most pártok nevének említése nélkül mondom, az Önök sikere és lehetőségei nagymértékben múlnak azon, hogy jobboldali vagy baloldali gazdaságpolitika lesz Magyarországon. Ez egy új helyzet, ettől elszoktunk, az elmúlt tizenöt évben ugyanis csak jobboldali gazdaságpolitika volt, már nagyon nehéz elképzelni, hogy milyen az, amikor nem ilyen van, hanem a másik fajta. Ezért fontos talán fölfrissíteni a tudásunkat és az egyszerűség kedvéért annyit mondani Önöknek, hogy az én tapasztalataim - és ezek nem rövidek, évtizedeseknek mondanám őket - azt tanítják, hogyha baloldali gazdaságpolitika van, annak az a lényege, hogy a politikusok mindig jobban tudják, hol a pénz helye. Ezért amennyit csak tudnak, elvesznek azoktól, akiknek van, és az ő nagyobb tudásuk vagy nagyobbnak feltételezett tudásuk alapján, amit rejtélyes módon igazságosságnak neveznek, megpróbálják az Önöktől elvett pénzt szétosztani. Ez a baloldali gazdaságpolitika. Amit én tapasztaltam ezzel, az mindig bürokráciát, túlszabályozást, segélyeket és segélyekkel való visszaélést, korrupciót eredményezett, aminek a vége mindig, mindig, újra és újra adóemelés. A jobboldali gazdaságpolitika gondolatának az áll a középpontjában, hogy munka és teljesítmény nélkül nem lehet boldogulni, és a családok és a vállalkozások, akik megkeresték a pénzt, tudják a legjobban, hogy hol van annak a pénznek a helye, ezért hagyjuk náluk. Csak annyit vegyünk el tőlük, amennyi a közös szükségletekhez - a hadseregtől a biztonságon keresztül a közvilágításig, oktatásig - szükséges ahhoz, hogy a közös szükségleteinket a költségvetésből tudjuk finanszírozni. Az ilyen gazdaságpolitika általában adócsökkentésben végződik. Ha valaki azt akarja Önökkel elhitetni, hogy ezen a két gazdaságpolitikán kívül létezik harmadik is, ne higgyenek neki. Egész Európában csak ebből a kettőből lehet választani. Ha a vállalkozások balra fordulnak, akkor erre mindig, mindenhol eddig csak ráfizettek. A vállalkozásoknál jobbkéz-szabály van, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt javaslom Önöknek, hogy ezt vegyék figyelembe, és ha lehet, tartsák be.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ráadásul most még inkább így lesz ez, mert nemcsak Magyarországon egyszerűsödtek le ilyen végletesen a dolgok, hanem egész Európában. Ritkán szoktunk a gazdaságfilozófiák szempontjából ránézni Brüsszelre, de talán ez nem indokolatlan a mostani helyzetben, és nyugodtan mondhatom Önöknek, hogy az, amit Brüsszelben látunk és látok, az maga a baloldali gazdaságpolitika. Egész Európa a baloldali gazdaságpolitikák irányába tolódott és tolódik folyamatosan, ezért van az a ma már szinte közhelynek számító fölismerés, amit mindenkitől hallhatunk, hogy Európa elveszíti a versenyképességét. Ez nem a Jóisten rendelése, nem azért maradunk le az amerikaiaktól meg a kínaiaktól meg az ázsiaiaktól, mert ennek így kell lennie, hanem azért, mert Európában - ott ülök, látom, most már hosszú évek, sőt lassan két évtized óta - folyamatosan baloldali gazdaságpolitikával próbálkoznak, aminek az eredménye bürokrácia, túlszabályozás, látják, még a korrupció is belefér, és utána pedig adóemelés.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ezért azt javaslom Önöknek, hogy az előttünk álló, választást megelőző néhány hónapot használják föl jól, gondolják át, milyen lehetőségek állnak Magyarország előtt, és a legjobb tudásuk szerint hozzák meg a döntésüket. Azokra - azt javaslom - semmiképpen ne hallgassanak, akik azt ajánlják, hogy konvergáljon Magyarország az Európai Unióhoz, mert nekünk nem oda, hanem onnan elfelé kell haladnunk. Ha valamire szüksége volna Európának, az, hogy Brüsszel konvergáljon Magyarországhoz. Ez a tömegvonzás szabályai szerint nem olyan egyszerű, mert a tömegnek és a méretnek itt van jelentősége, de ne adjuk föl, hiszen konvergált már hozzánk Brüsszel a migráció kérdésében. Hiába a tömegvonzás newtoni törvényei, mégiscsak a nagyobb konvergált a kisebbhez. Így lesz a háború esetében is. A végén Brüsszel konvergálni fog a magyar állásponthoz. És biztos vagyok abban, hogy nincs messze az a pillanat, amikor Brüsszel konvergálni fog a magyar versenyképességi politikához is, és át fogják venni azokat a versenyképességet segítő intézkedéseinket, programjainkat, mintázatainkat, amelyek egyébként életben tartják ma a magyar gazdaságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Még egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani itt az ünneplés közepette, amire kérem, hogy figyeljenek a következő időszakban, mert az eljárásoknak is van jelentősége a vállalkozók szempontjából, nemcsak a szabályozás tartalmának. És ha eljön az a pillanat, amit nem kívánok magunknak és Önöknek sem, hogy egyik oldalról behozzák a vagyonvizsgálatok intézményét, amiről én sokat tudnék Önöknek mesélni, mert 35 éve, minden évben elkészítem a saját vagyonbevallásomat. Amikor majd Önöknek is el kell készíteniük a vagyonadó alapjául szolgáló vagyonbevallásokat - mert hogy' tudnának másképp bevallani vagyont, ha nincs nyilvántartva az Önök vagyona? -, egyfelől, a másik oldalról pedig visszahozzák az adóhivatalnak, az általunk már a múltnak átadott olyan eljárásrendjeit, mint a vagyonosodási vizsgálat: egyfelől vagyonleltár, másfelől pedig vagyonosodási vizsgálat. Ez egy harapófogó, és ebbe fogják befogni az Önök csuklóját. És ez kényelmetlen érzés, higgyék el nekem! Ezért azt javaslom, hogy alaposan gondolják át, olvassák el a placcon lévő gazdasági programokat, gondolják át, hogy melyik mivel jár, ne gondolják, hogy az ország mostani teljesítménye robotpilótával is elérhető, a mostani teljesítmény szintjéhez kell kormányzati teljesítmény, és arra kérem Önöket, hogy kellő megfontolás után hozzák majd meg a választási döntésüket.
Összességében tehát azt tudom mondani Önöknek, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy azt kívánom, hogy őrizzék meg a vállalkozásaik szabadságát, ne engedjék, hogy a bürokrácia maga alá gyűrje az Önök vállalkozásait, továbbra is legyen olyan gazdaság a következő évben Magyarországon, amely értékeli a teljesítményt.
Kívánok Önöknek békés új esztendőt, háborútól mentes 2026-ot, kívánok szép adventet és boldog karácsonyt!
Köszönöm, hogy meghallgattak!