Szeptembertől eltörli a vényköteles gyógyszerek áfáját a kormány

...

Szeptembertől eltörli a vényköteles gyógyszerek áfáját a kormány

A kormány döntött egy azbesztmentesítési alap létrehozásáról, az állami cégek igazgatóságaival- és felügyelőbizottságaival kapcsolatos takarékossági intézkedésekről, a vagyonosodási vizsgálatokról és az Állami Számvevőszék működésének felülvizsgálatáról.

A vényköteles gyógyszerek eddigi 5 százalékos áfáját 0 százalékra csökkenti a kormány szeptember elsejétől. Mivel a társadalombiztosítás által támogatott vényköteles készítmények ára szigorúan szabályozott, minden árváltozást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) kell jelenteni, ezért a gyártók és forgalmazók nem emelhetik meg áraikat az áfacsökkentéssel párhuzamosan. A krónikus betegségek kezelésére szolgáló, rendszeresen kiváltott gyógyszerek többsége TB-támogatott, így ezeknél garantáltan érezhető lesz az árcsökkenés. A kormány célja, hogy senkinek se kelljen választania aközött, hogy a szükséges gyógyszereket, élelmet veszi meg, vagy a számlákat fizeti be.

Azbesztmentesítési alapot hoz létre a kormány, a költségvetési átcsoportosítás 3 milliárd forintos keretet biztosít ezekre a feladatokra. Az alapból azok az önkormányzatok részesülhetnek, amelyek készítettek térképet az azbeszttel szennyezett közterületekről, és vállalják a minimum 3 havonkénti határérték-méréseket. Ebből a keretből jut az azonnali beavatkozásokra azokon a helyeken, ahol határérték feletti az azbesztporszennyezettség. Közben zajlanak a tárgyalások az osztrák kormánnyal is a "szennyező fizet" elv érvényesítésére. Nyugat-Magyarországon 677 hatósági vizsgálat indult, miután az egészségre káros azbesztet találtak az utak, parkolók, közterületek borítására használt, Ausztriából származó kőzuzalékban. A burkolatok teljes felszedése egy évig is elhúzódhat, ezért a 3 milliárd forintos alap az érintett önkormányzatok együttműködésével segíti a megfelelő technológiák kiválasztását és a munkák felgyorsítását.

Döntött a kormány az állami cégek igazgatóságaival és felügyelőbizottságaival kapcsolatos takarékossági intézkedésekről. A törvényi minimumra csökkenti ezeknek a testületeknek a létszámát: magas komplexitású cégeknél 5 tagú igazgatóság és 6 tagú felügyelőbizottság, a többinél az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak is csak 3-3 tagja lehet. A kormány csökkenti az állami cégek vezetőinek díjazását is, a miniszterek és államtitkárok pedig nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Ezzel az a cél, hogy az állam visszafogja saját kiadásait, és gátat vessen az álláshalmozásnak. A több milliárdot spóroló intézkedést társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány.

Elkezdte kidolgozni a kormány a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodását vizsgáló rendszert. A tervezett jogszabálymódosítások alapján 20 évre visszamenőleg tárhatnák fel országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, kormány- és miniszteri biztosok látványos és nehezen magyarázható gazdagodását. A korábbi vagyonnyilatkozati rendszer erre alkalmatlan, az új vagyonosodási vizsgálat négyévente ismétlődne.

A kormány felülvizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működését is. A szervezet rendelkezésére álló eszközrendszert, felügyeleti jogosítványait több mint egy évtizede határozták meg. Az ÁSZ alkotmányos feladata a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése. A kormány célja az, hogy ezt hatékonyan és átláthatóan tudja végezni, más felügyeleti szervekkel összehangoltan, következetesen, és hogy megállapításainak valódi következményei legyenek.

Az Európai Unió 2027-ig tartó hétéves keretköltségvetéséből elérhető, úgynevezett belügyi alapok felosztásáról is döntöttek a kormányülésen. Az összesen 122,8 milliárd forintos keretből két uniós alap a biztonságot erősítő informatikai fejlesztéseket finanszíroz, így például a schengeni zónán belül jogosulatlanul tartózkodó személyek még hatékonyabb kiszűrését vagy a terrorizmus megelőzését támogató fejlesztéseket. A harmadik alapból főként az orosz-ukrán háború kirobbanása után hazánkba menekült kárpátaljai magyarok gyakorlati támogatása valósulhat meg például oktatási, nyelvi képzési vagy munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő programokkal.