Megkezdődött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása

...

Megkezdődött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása

A kormány célja, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszert hozzon létre.

Az Alaptörvény 16. módosításával és az elfogadott törvénymódosításokkal a kormány megkezdte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítását. A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy: más szabályok és határidők vonatkoznak az egyetemeket fenntartó alapítványokra, és mások azokra, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el.

Erre a beavatkozásra és átalakításra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek.

2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokhoz az Állami Számvevőszék szerint. Ez a vagyon ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelent. Az előző kormányzat évente több tízmilliárd forint osztalékról mondott le és engedte át ezeknek az alapítványoknak, amikor átadta saját tulajdonrészét olyan profitábilis cégekben, mint a Mol vagy a Richter.

Eközben a kekvák döntéshozói testületeit átszőtte a politika. Az alapítványok kuratóriumaiba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők, miniszterek kerültek. A testületek nem szakmai alapon, és nem feltétlenül a közérdeket szem előtt tartva hoztak az adott intézmény működését, befektetéseit vagy személyi kérdéseit illető döntéseket. Ezek a kuratóriumi helyek sok esetben életre szóló kinevezést jelentettek.

A folyamat eredményeként ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett. Ezért döntött a kormány a kekvák megszüntetéséről, az általuk teljesített közfeladatok ellátásának átalakításáról.

A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok megszűnésének napja nem lehet későbbi 2026. július 31-nél. Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszakot biztosít a törvény: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon.

Először az alapítói jogokat rendezte a Kormány

A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok esetében a hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés kijelölte, hogy az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. Ez teremti meg annak feltételét, hogy az állam egyértelmű felelősökkel vigye végig az átmeneti időszakot.

A következő lépésként 2026. július 14-éig kormánydöntésben kell rendezni a részleteket. Ebben kell meghatározni az adott alapítvány megszűnésének napját, az alapítvány által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok további sorsát, valamint azt is, hogy az állam mely nem kötelező közfeladatokat kíván a továbbiakban is ellátni.

Ki kell jelölni azt a központi költségvetési szervet is, amely átveszi az egyes feladatokat, illetve amely az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Ugyancsak ebben a döntésben kell kijelölni az elszámolási biztost.

Mi lesz a vagyonnal és a feladatokkal?

Az átalakítás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi történik azokkal a feladatokkal, vagyonelemekkel, intézményekkel és gazdasági társasági részesedésekkel, amelyek eddig az alapítványokhoz tartoztak. A kormányzati döntéseknek ezért nemcsak a megszüntetésről kell szólniuk, hanem arról is, hogy az egyes közfeladatok és vagyonelemek milyen állami keretben működnek tovább.

Az érintett alapítványokat fel kell szólítani arra, hogy július 14-éig készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről, és azt július 15-éig küldjék meg a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Ez a jelentés adja az egyik alapját annak, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról, kötelezettségeiről és folyamatban lévő ügyeiről.

Az elszámolási biztos feladata, hogy felügyelje az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni részét. Szerepe a végelszámolóéhoz hasonlítható: át kell látnia az alapítvány működését és vagyoni helyzetét, gondoskodnia kell az elszámolásról, és védenie kell az államhoz visszakerülő vagyont. A törvény ehhez erős jogosítványokat biztosít számára.

Külön szabályok vonatkoznak azokra az alapítványokra, amelyeknek az államon kívül más alapítójuk is volt. Ezekben az esetekben a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt. Ilyenkor az állami és a nem állami alapítók között vagyonmegosztásra kerül sor. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják-e működtetni.

A nem felsőoktatási alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra; az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Ha valamelyik alapítvány feladatát vagy egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladatátvétel időpontja szintén 2026. augusztus 31.

Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb az átmenet

Az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, de az átalakulásuk már most megkezdődik. Életbe léptek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, amelyek megerősítik az egyetemi alapítványok működésének ellenőrizhetőségét.

Az alapítói jogok visszavételével világosabb felelősségi viszonyok jönnek létre, és erősebb garanciák érvényesülnek a közpénzek átlátható felhasználására. A több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új tagok.

A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez. Ez megerősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot és az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban.

A választott egyéves átmeneti időszak biztosítja a felsőoktatási intézmények stabil és kiszámítható működését. Ez idő alatt az intézmények működése zavartalan marad, miközben széles körű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel. A kormány a magyar felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel közösen fog dönteni.

A legfontosabb határidők:

- 2026. július 4-éig miniszteri döntés szükséges a megszüntetésről;
- 2026. július 14-éig kormánydöntésben kell rendezni a megszűnés napját, a feladatok és vagyonelemek sorsát, az átvevő állami szerveket és az elszámolási biztos személyét;
- 2026. július 15-éig az alapítványoknak jelentést kell küldeniük vagyoni helyzetükről;
- 2026. július 18-áig a nem állami alapítóknak nyilatkozniuk kell a további működésről;
- 2026. augusztus 31-ével a nem felsőoktatási alapítványok jogai és kötelezettségei az államra szállnak, illetve megtörténik az érintett feladatok átvétele;
- 2027. augusztus 1-jével az egyetemeket fenntartó kekvák is megszűnnek.

A kormány célja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása rendezett módon történjen meg: a közfeladatok ellátása ne sérüljön, de a közvagyon védelme biztosított legyen, az egyetemek esetében pedig erősödjön az autonómia, az átláthatóság és az egyetemi közösségek döntési szerepe.