Dr. Baka András köztársasági elnök beszéde 2026. augusztus 20-án a közmédia M1 csatornáján

Tisztelt Honfitársaim!

Augusztus 20-án Szent István államalapítására emlékezünk. Arra a felismerésre, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg.

Ma nekünk is ilyen intézményeket kell építenünk: olyanokat, amelyek nem a mindenkori hatalmat, hanem a polgárokat szolgálják. Mert egy állam minőségét végső soron az mutatja meg, hogyan működnek azok az intézmények, amelyekkel polgárai nap mint nap találkoznak.

Ilyen intézmény a közmédia is.

Ezért van különös súlya annak, hogy éppen ma indul el megújult formájában a teljes hírszolgáltatás.
Július 7-én elsötétült a közmédia képernyője. A korábban hangos, harsány, villódzó felület elnémult, és a fekete háttéren mindössze néhány mondat maradt:

"A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük."

Ritkán mond ennyit a televízió azzal, hogy nem mutat semmit.

Az a csend határvonal volt. Valami véget ért, és valami más kezdetét ígérte.

Ma, másfél hónappal később újraindul a hírszolgáltatás. Most derül ki, mire használta ezt a csendet.
De az újrakezdés önmagában nem elég. Nem elég új műsorokat készíteni, új arcokat ültetni a kamerák elé. Sokkal nehezebb feladat áll előttük: vissza kell szerezni a bizalmat. Azt pedig nem lehet bejelenteni. Csak kiérdemelni.

Ha egy közszolgálati csatorna tudatosan elhallgat, elferdít vagy félretájékoztat, az az egyik legnagyobb bűn a társadalommal szemben.

Magyarországon az emberek milliói számára a közmédia az elsődleges, sokak számára szinte az egyetlen hírforrás.
Aki innen tájékozódott, joggal bízhatott abban, hogy igazat mondanak neki. Hogy nem hallgatnak el előle fontos tényeket. Hogy nem mások döntik el helyette, mit tudhat meg az országról és a világról.
Ha ez a bizalom sérült, azért nem az embereket terheli a felelősség. Egy közszolgálati médiumban megbízni nem hiba. Ezzel a bizalommal visszaélni viszont súlyos felelősség. Mert, aki információt titkol el, hamisít, az nem pusztán annyit dönt el, hogy mi kerüljön az esti híradóba, hanem egy mesterségesen felépített valóságot teremt, ami alapján emberek milliói hozzák meg döntéseiket.

A demokratikus államnak nem az a dolga, hogy polgárai helyett döntsön, hanem hogy megteremtse annak feltételeit, hogy ők dönthessenek. Ehhez pedig szabaddá és lehetővé kell tenni a tények, az eltérő vélemények és mindazon szempontok megismerését, amelyek alapján ki-ki maga igazodhat el a világban. Mert aki a választás szabadságát veszi el tőlünk, emberi méltóságunk egy részétől foszt meg.

A sajtószabadság nem egyszerűen az újságíró joga, hogy beszéljen. A polgár joga is arra, hogy tudjon. Legyen miből véleményt formálnia, és legyen lehetősége arra, hogy másként gondolkodjon.

Van egy régi jogi alapelv: hallgattassék meg a másik fél is. Nemcsak a jogban fontos ez. A nyilvánosságban is.

Ebben az egyszerű mondatban benne van az a felismerés, hogy a másik ember méltóságának része az is, hogy meghallgatjuk. Nem várhatunk többet - de kevesebbet sem - a közszolgálati híradástól: mondjon igazat és hallgassa meg a másik felet is.

A propagandát nem az teszi propagandává, hogy melyik politikai oldal szolgálatában áll. Hanem az, hogy a politika szolgálatában áll.

A valódi változás mércéje tehát nem az lesz, hogy mostantól más véleményeket hallunk-e, hanem az, hogy létrejön-e olyan közmédia, ahol többé senki nem döntheti el politikai érdekből, mi legyen a valóság. A szabad nyilvánosságot pedig nemcsak akkor kell megvédenünk, amikor nekünk kedvez, hanem akkor is, amikor kellemetlen. Talán éppen akkor a leginkább.

A közmédia hitelességét nem lehet ma ünnepélyesen kihirdetni. Azt a következő hetek, hónapok és évek híradásai fogják megmutatni. Akkor fogjuk tudni, hogy valóban megváltozott, amikor egy újságírónak már eszébe sem jut megkérdezni önmagától: "Ezt szabad, ezt lehet?"

Mert, ha valami igaz, közérdekű és tisztességesen feltárt, akkor nemcsak szabad. Akkor kötelesség.

Tisztelt Honfitársaim!

A szabad állam nem elveszi a döntés terhét. Megadja a döntés lehetőségét.

"A közmédia nem hazudhat." Legyen ez több egy emlékezetes mondatnál.

A közmédia értelme végső soron egyszerű: olyan nyilvánosságot teremteni, amely tiszteletben tartja a polgár szabadságát és ítélőképességét.

Ezt kívánom az újrainduló közmédiának.
Ezt kívánom mindannyiunknak.