Legalább 100 milliárdot spórol a kormány az M6-tal

...

Legalább 100 milliárdot spórol a kormány az M6-tal

A kormány az M6-os autópálya koncessziós jogát most versenyre bocsátotta. Vitézy Dávid beszámolt az Otthon Start projektek kiemelő rendeleteinek visszavonásáról és a Wekerle Sándor Lakásépítési programról is.

Idén októberben lejár az M6-os autópálya Dunaújváros és Érdi-tető közötti szakaszának koncessziós joga, ezt az elmúlt 22 évben az M6 Duna Autópálya Zrt. üzemeltette. Az előző kormány nevében 2025. áprilisában Lázár János építési és közlekedési miniszter egy, a minisztériumának küldött levélben úgy döntött, hogy a szakaszt Mészáros Lőrinc és Szíjj László közös autópálya-koncesszor cége, az MKIF üzemeltetheti tovább, a döntésről azonban semmilyen hatástanulmány nem született.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint ez az opció biztosan nem a legkedvezőbb megoldás volt, ugyanis az M6 Duna és a Magyar Közút ajánlatához képest az MKIF háromszoros áron üzemeltette volna tovább az autópályát. A minisztérium az eljárás átvilágítása során megállapította, hogy a koncessziós szerződés módosítása jogellenes volt, ugyanis Lázár János helyett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek lett volna jogköre a szerződés módosítására.

"Ennek jegyében a kormány nem tartja érvényesnek a Lázár által kiküldött levelet erről, és nem kívánjuk az MKIF szolgáltatásait igénybe venni" - mondta a sajtótájékoztatón a miniszter. A kormány most több körben versenyző ajánlatokat kért be az autópálya-szakasz üzemeltetésére, és Vitézy Dávid szerint már most legalább 10 százalékos csökkenést ért el az állam a koncessziós jog eredeti árához képest. Az új eljárás a következő hetekben zárul le, emellett a kormány a korábbi jogsértő eljárás miatt feljelentést tett.

Akár 3 milliárd euró értékben épülhetnek lakások és kollégiumok

Vitézy Dávid beszámolt a Wekerle Sándor Lakásépítési Programról is, aminek keretében 550 millió eurónyi forrást hív le a kormány az Európai Unió által biztosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből (RRF). A cél, hogy banki és piaci társfinanszírozással több mint 2 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést tudjon ösztönözni a kormány, ezt pedig kiegészíti majd az Európai Befektetési Bank (EIB) társfinanszírozása is, így a program összértéke akár a 3 milliárd eurót is elérheti.

A kormány tervei szerint december 31-éig átfogó terv készül azzal a céllal, hogy nagy számban épüljenek lakások és kollégiumi férőhelyek Magyarországon, elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok barnamezős területein és alulhasznosított városi területein. A cél a lakásépítésen túl az eddig elhanyagolt városrészek megújítása, biztosítva jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, hogy minőségi lakásokat, közösségi tereket és szolgáltatásokat hozzanak az oda költözőknek.

"A Tisza programjának fontos célkitűzése volt a megfizethető, elérhető bérlakások építése, hogy mindenki egyet előre léphessen az életében" - mondta Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón. Ehhez viszont meg kell változtatni többek között az építési szabályokat is, a tervezés során pedig kikéri a kormány mind az önkormányzatok, mind a lakáspiaci szereplők véleményét.

Kiemelő rendeleteket vont vissza a kormány

A kormány felülvizsgálta a korábbi kormány által kiemelő rendeletekkel megkönnyített beruházásokat, ennek keretében pedig felfüggeszti az összes Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelő rendeletet. Vitézy Dávid szerint ezek a rendeletek minőségi, fenntartható és a közösségeket is támogató fejlesztések helyett gátlástalan, a szabályokat semmibe vevő, rendkívül gyenge minőségű fejlesztéseket tettek lehetővé.

Ezek a fejlesztések nagyrészt Budapesten indultak el, többek között a XV. kerületben (Szilas Liget), vagy a Népszigeten a korábbi hajógyár helyén. A közlekedési és beruházási miniszter kiemelte: a cél nem az, hogy a beruházások egytől egyig leálljanak, hanem hogy átvilágítsák, és a közérdek céljával eljárva újratervezzék ezeket a projekteket. "Vagy ha erre nem hajlandóak, akkor ezeket a beruházók felejtsék el" - tette hozzá Vitézy Dávid.

A kormány emellett felszámolja több más beruházás kiemelt rendeleti státuszát, ezek közé tartozik a törökbálinti téglagyár, a Budapest XIII. kerületi Láng-gyár, a balatonvilágosi Club Aliga, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont, a sukorói Fiatalokért Központ, a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont, a Soroksár és Gyál területén történő logisztikai és gazdasági célú ingatlanfejlesztés, a Pázmány Campus és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ.

Megvizsgálta a kormány az akkumulátorgyárak esetén is a kiemelt rendeletek alkalmazását. Ezeknél a beruházásoknál mostantól a környezetvédelmi szabályok megsértése esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább 6 hónapig nem adható ki építési engedély a beruházásra a kiemelő rendelet szerint. Első körben a debreceni CATL akkumulátorcella gyár, a gödi SAMSUNG akkumulátor gyár és az iváncsai SK On Hungary akkumulátor gyár érintett az új szabályozás alatt.

Szifiliszszűrés a várandós nőknél

Szondi Vanda kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy várandós nők és a magzatok védelme érdekében ezentúl a várandósság első harmada után a második trimeszterben is el kell végezni a szifilisz-szűrést. A kormány döntése értelmében a magas fertőzési kockázatú, illetve a várandósgondozáson részt nem vevő nőknél a szüléskor gyorstesztet is alkalmazni kell. A fertőzés időben történő felismerésével hamarabb megkezdhető a kezelés, csökkenthető a magzat megfertőződésének kockázata és a veleszületett szifiliszes esetek száma. A szabályozás a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is kiterjed.

Mezőgazdasági döntések

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, a fertőzés egész Európában jelen van a vad gazdanövényeken. A szőlőben az amerikai szőlőkabóca rovar terjeszti járványszerűen, tehát azokon a vidékeken jelenti a legnagyobb veszélyt, ahol a kórokozó és a rovar is jelen van. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama jelentősen csökken, az ültetvény ki is pusztulhat. Jelenleg a fertőzött vidékek közül a balatoni és a Felső-Pannon borrégióban a legnagyobb a szőlőültetvények aránya. A fitoplazma terjedésének lassítására gyéríteni kell az amerikai szőlőkabócát, és ki kell vágni a fertőzés tüneteit mutató tőkéket.

A betegség terjedése szempontjából különös kockázatot jelentenek a rendeltetésszerűen nem művelt szőlők. Ezért a kormány olyan törvénymódosítást nyújt be, amely kiterjesztené a hegybírák ellenőrzési hatáskörét minden szőlővel beültetett terület ellenőrzésére és a nem rendeltetésszerű művelés azonnali szankcionálására. Azokon a területeken, ahol nem elérhető a tulajdonos, a hegybíró egyből dönthet és intézkedhet a fertőzött tőkék kivágásáról. Azok a termelők, akiknek szőlőjében fertőzést találnak, és emiatt az ültetvény kivágása válik szükségessé, kártalanítást kérhetnek, ha öt éven belül újraültetik a tőkéket. A tervezett törvénymódosítást a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja.

Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele az ARACHNE+ nevű nyilvántartás pontos vezetése. Ez az EU kockázatelemző eszköze, amely az uniós támogatások felhasználását követi nyomon. A helyreállítási terv módosításáról kezdett egyeztetések közben az Európai Bizottság szóvá tette, hogy Magyarország nem töltötte fel az összes európai uniós forrással kapcsolatos valamennyi adatot ebbe a rendszerbe, különösen a Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjai tekintetében a 2014-2022 és 2023-2027 időszakban. A hiánypótlás és a nyilvántartás pontos vezetése szerepel a Magyarország által teljesítendő mérföldkövek és szupermérföldkövek között, és feltétele a befagyasztott források megnyitásának. Ezért ezentúl miniszteri rendelet írja elő az ARACHNE+ kockázatelemző eszköz használatát.

Szélerőmű-kapacitásokat építünk

Szélerőművek telepítésére ír ki pályázatot a kormány augusztus 31-ig, ez összesen 700 MW-nyi új kapacitást jelent, és ezentúl évente bővítik a termelést újabb tenderekkel. A kiírásnál előnyben részesítik azokat a beruházókat, akik lehetőséget adnak a magyar állam vagy az érintett önkormányzatok tulajdonszerzésére.

Kijelöltek 25 járást is, ahol könnyített térségekként rövidebb engedélyezési időkkel ösztönzik a szélenergia kiaknázását. Ebbe a körbe azok a járások kerültek, ahol már most biztosított a csatlakozás a villamosenergia-hálózatra, de a megépülő szélkerekek nem jelentenek természetvédelmi kárt és nem zavarják légvédelmet. Az elmúlt hetekben tapasztalt hőség és szárazság miatt kialakult rendkívüli helyzet is indokolja, hogy miért kell átalakítani és diverzifikálni az ország energiatermelését.

Egyszerűsített adminisztráció a külképviseleteken

A kormány egyszerűsíti a külképviseleteken feleslegessé vált állami járművek és más ingóságok külföldi értékesítését az adminisztráció könnyítésével. A külképviseleteken 598 állami gépjármű van, amelyek közül 116 tíz évnél idősebb vagy 250 ezer kilométernél többet futott. A helyi értékesítésnek köszönhetően nem lesz szükség tárolásra, őrzésre, hazaszállításra és az állam megspórolja a szükségtelen értékbecslések költségeit is. Ugyanígy egyszerűbbé válik az államra visszaszálló egyes alapítványi vagyon nyilvántartásba vétele.

Irat- és dokumentumkezelés

A kormány felfüggeszti az állami szervek nagy részének kötelezően előírt egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer, az ún. Poszeidón EKEIDR használatát. A szoftver bevezetését még az előző kormány írta elő országszerte több száz állami intézmény számára. A felfüggesztéssel egy időben vizsgálat is indult a rendszer beszerzése ügyében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. bevonásával 60 napos határidővel. A cél, hogy a kormány helyreállítsa a versenyhelyzetet, és hogy 100 napon belül elkészüljön egy előterjesztés egy hosszú távú állami iratkezelési modell kialakításáról.

Nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat

A kormány elfogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényhez érkezett módosító javaslatot, amelynek értelmében az állambiztonsági szolgálatok iratainak közzététele során a B-dossziékat és B-mappákat a korábban tervezett 2026. december 31-e helyett legkésőbb 2027. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján hozzák nyilvánosságra.